Alapítványunk hírei, cikkei

Olvasás és érzelmi intelligencia

– Mesék és regények szerepe az empátia, együttérzés és önismeret fejlesztésében

Van valami varázslatos abban, amikor egy gyerek csendben ül, kezében egy könyvvel, és egy másik világba merül. Kívülről talán csak olvas, de belül… élete egyik legfontosabb tanulási folyamata zajlik. Nem a betűk megértéséről, hanem az érzelmek megtanulásáról.

 A mese nemcsak szórakoztat, hanem gyógyít is

A gyerekek a meséken keresztül ismerkednek meg önmagukkal és másokkal. Amikor a hős fél, szomorú, dühös vagy bátor, a gyerek átéli vele együtt. Ezekben a pillanatokban gyakorlja az empátiát – azt a képességet, hogy megértse mások érzéseit. A mese lehetőséget ad arra, hogy „biztonságos távolságból” éljen át olyan helyzeteket, amelyek a való életben még túl nehezek lennének számára.

Sok szülő megfigyelte már, hogy egy-egy mese után a gyerek könnyebben beszél saját érzéseiről. Ha a farkas ijesztő volt, vagy a királylány sírt, akkor már van nyelvük az érzelmekről beszélni. A mese hidat épít a szív és a szó között.

 Az olvasás, mint érzelmi kaland

Amikor egy gyerek regényt olvas, a történet szereplőinek bőrébe bújik. Ez az azonosulás fejleszti az együttérzést és a társas érzékenységet. Minden jól megírt történet egy apró érzelmi „próbaélet”: mi történik, ha megbántok valakit? Milyen érzés, ha elveszítek valamit, vagy ha megbocsátanak nekem?
A regények megtanítanak arra, hogy mindenkinek megvan a maga nézőpontja, és hogy a világ ritkán fekete-fehér.

Az önismeret gyökerei

Az olvasás során a gyerek nemcsak másokat ért meg jobban, hanem saját magát is. Egy bátor hősben magára ismerhet, egy félős szereplőben megértheti a saját szorongásait. A mese segít abban, hogy kimondhassa: „én is ilyen vagyok néha” – és ezzel máris elkezdődik az önelfogadás folyamata.

 Szülőként hogyan segíthetünk?

Az érzelmi intelligencia nem magától fejlődik, hanem közös élményeken keresztül.
Néhány apró, de hatásos szokás, amit érdemes beépíteni a mindennapokba:

• ???? Olvassatok együtt! A közös meseolvasás során a gyerek nemcsak a történetet hallgatja, hanem a hangodból tanul meg érzelmeket értelmezni.
• ???? Beszélgessetek a történetről. Kérdezd meg: „Szerinted mit érzett most a főhős?” vagy „Te mit tettél volna a helyében?”
• ???? Ne javítsd ki az érzéseit. Ha megijed vagy szomorú lesz egy jelenetnél, elég, ha mellette vagy, és megengeded neki, hogy érezze, amit érez.
• ???? Olvassatok elalvás előtt. Az esti mese az egyik legbiztonságosabb pillanat a napban – az összebújás, a közös fantáziálás megerősíti a kötődést és nyugtatja a lelket.

 Olvasni – együtt érezni

Az olvasás nem csupán tudásforrás, hanem érzelmi útitárs is. A történetek megtanítanak szeretni, félni, megbocsátani, újrakezdeni. Ha olvasunk a gyerekünknek, vagy vele együtt, akkor nemcsak a szókincsét fejlesztjük – hanem a szívét is.