Alapítványunk hírei, cikkei

Példamutatás ereje: amikor a gyerek a szüleit látja olvasni

Volt már olyan, hogy a gyereked kíváncsian figyelte, mit lapozgatsz, és megpróbálta kihúzni a kezedből a könyvet? Nem véletlen. A gyerekek ösztönösen követik a szüleik szokásait. Ha azt látják, hogy anya vagy apa rendszeresen vesz könyvet a kezébe, sokkal nagyobb eséllyel lesz számukra is természetes, hogy az olvasás örömforrás – nem pedig iskolai kötelezettség.

De hogyan hat pontosan a családi minta a gyerekek olvasási szokásaira? És mit tehetünk szülőként annak érdekében, hogy a könyvek szeretete valóban gyökeret verjen bennük?

A családi példa meghatározó ereje

A gyerekek a mindennapokban utánzással tanulnak. Ha azt látják, hogy a szülő sokat telefonozik, ők is telefont akarnak. Ha azt látják, hogy apa minden vasárnap barkácsol, ők is szívesen fognak kalapácsot a kezükbe. Ugyanez érvényes az olvasásra is: ha a gyerek számára természetes, hogy otthon könyvek veszik körül, és a családtagok szívesen olvasnak, akkor ő is nyitottabbá válik a betűk világára.

Kutatások is igazolják, hogy a gyerekek olvasási szokásait leginkább a családi háttér befolyásolja. Nem az számít, hogy hány száz könyv sorakozik a polcon, hanem az, hogy a szülők mennyit olvasnak, és hogyan beszélnek az olvasásról. Ha a könyv az otthon része, akkor a gyerek számára sem lesz idegen.

Mit tanul a gyerek, amikor a szülőt olvasni látja?

Amikor a gyerek azt látja, hogy a szülő örömmel vesz kézbe könyvet, több fontos üzenet is átmegy számára:

• Az olvasás érték. Nem csak kötelező házi feladat, hanem élmény, amelyre időt szánunk.
• Az olvasás kikapcsolódás. Egy jó könyv segít lelassulni, ellazulni, elengedni a napi stresszt.
• Az olvasás gazdagít. Új szavakat, történeteket, ismereteket hoz az életünkbe.
• A könyv társ. Ott lehet velünk bárhol: utazás közben, a parkban, vagy este, a takaró alá bújva.

Ezek az üzenetek mélyen beépülnek a gyerek gondolkodásába, és hosszú távon hatnak az olvasáshoz való viszonyára.

Hogyan mutassunk példát szülőként?

A legfontosabb, hogy az olvasás ne „kampányszerű” legyen, hanem a mindennapok része. Íme néhány egyszerű, mégis hatásos tipp:

• Olvass naponta! Nem baj, ha csak 10–15 perc – a gyerek így is látja, hogy időt szánsz rá.
• Mutass változatosságot! Ne csak könyvet, hanem újságot, magazint, ismeretterjesztő kiadványt is olvass. A gyerek így látja, hogy az olvasás sokféle formában jelen van.
• Mesélj róla röviden! Mondd el két mondatban, mi volt érdekes a könyvedben: „képzeld, olvastam egy történetet egy felfedezőről, aki új szigetet talált!” – ezzel kíváncsivá teszed.
• Legyen közös élmény! Tarthattok családi „csendes olvasós perceket”, amikor mindenki a saját könyvét bújja.
• Teremts szertartást! Az esti mese ne maradjon ki – ez az egyik legerősebb közös élmény, ami a könyvekhez köti a gyereket.
• Ünnepeljétek az olvasást! Könyvtárlátogatás, közös könyvvásárlás, olvasós kuckó kialakítása otthon – mind erősíti az élményt.

A példamutatás varázsa

Az olvasás szeretetét nem lehet tanítani, mint az ábécét. Ez nem tananyag, hanem életforma, amit a gyerekek átvesznek tőlünk. Ha azt látják, hogy számunkra öröm a könyvek világában elmerülni, akkor számukra is természetes lesz, hogy a betűk nemcsak leckék és dolgozatok részei, hanem barátok, akik egész életünkön át elkísérnek.

Ahogy egy bölcs mondás tartja: „A gyerek nem azt fogja követni, amit mondasz, hanem amit csinálsz.”

Ha mi magunk szeretettel fordulunk a könyvek felé, a gyerekeink is megtanulják szeretni őket. És ez olyan útravaló, ami egész életükben elkíséri majd őket.