Alapítványunk hírei, cikkei

Az olvasás nemcsak tudást ad, hanem közösséget is épít. Egy jól megszervezett gyerek-olvasókörben a kicsik nemcsak könyvekkel találkoznak, hanem barátokra is lelnek, és megtapasztalják az együtt gondolkodás örömét. De hogyan érdemes nekiállni egy ilyen kezdeményezésnek? Íme néhány tipp, amivel könnyedén létrehozható egy igazi közösségi könyvklub. 1. Miért jó az olvasókör gyerekeknek? Motiváció: közösen olvasni izgalmasabb, mint egyedül. Közösségi élmény: a gyerekek megtanulják meghallgatni egymást, véleményt formálni és elfogadni más nézőpontokat. Fejlődés: bővül a szókincs, fejlődik a szövegértés és az önkifejezés. Élmény: a könyvek világa játékosan tárul fel, nem kötelező iskolai feladatként. 2. Hogyan válasszunk könyvet? Életkorhoz illő...

Az iskolakezdés izgalmas időszak – tele új élményekkel, barátságokkal, felfedeznivalóval. Ugyanakkor sok gyerek számára ez az időszak szorongást is hozhat: új tantermek, ismeretlen tanárok, idegen osztálytársak várják őket. A felnőttek gyakran szavakkal próbálják oldani ezt a bizonytalanságot, de a gyerekek világában van egy varázslatos kulcs, ami ennél is erősebben működik: a mese. A történetek és mesehősök biztonságos, mégis izgalmas terepet kínálnak, ahol a gyerekek megtapasztalhatják, hogy a bátorság nem a félelem hiánya, hanem annak legyőzése. Miért segítenek a mesehősök? A gyerekek könnyen azonosulnak olyan szereplőkkel, akik hasonló helyzetben vannak, mint ők. Amikor egy mesehős új közösségbe kerül, ismeretlen feladattal néz szembe, vagy épp fél valamitől, a kis olvasó ráismer a saját érzéseire. És amikor a mesehős lépésről lép&eac...

Az olvasás nem csupán egy iskolai feladat, hanem kapu a képzelet, a tudás és az önkifejezés világába. Mégis, sok szülő és pedagógus tapasztalja, hogy a mai gyerekeket nehezebb könyv elé ültetni, mint korábban. Jó hír, hogy az olvasás szeretete tanulható – és a megfelelő módszerekkel már egészen kicsi korban is felébreszthető. 1. Példa ereje – amikor a gyerek „utánozza” az olvasást A gyerekek nem azt teszik, amit mondunk nekik, hanem azt, amit tőlünk látnak. Ha gyakran látják a szüleiket, pedagógusaikat könyvvel a kezükben, természetesebb lesz számukra, hogy az olvasás a mindennapok része. Érdemes beszélni nekik arról is, mit olvasunk éppen, és miért tetszik. 2. Közös olvasás – a legszebb közös idő A közös mesélés meghitt élménnyé teszi az olvasást. Egy esti mese, egy vasárnap délelőtti kanapés k&oum...

A mesehallgatás a kisgyermekkor egyik legmeghatározóbb élménye. Nemcsak szórakoztat, hanem fejleszt is: segíti a nyelvi fejlődést, gazdagítja a szókincset, támogatja az érzelmi feldolgozást és elősegíti a szociális készségek kialakulását. De hogyan válasszunk jól mesét? Mit olvassunk egy kétévesnek, mit egy hatévesnek, és mi való már az iskolás korosztálynak? Ebben a cikkben életkori bontásban adunk támpontokat a meseválasztáshoz – szülőknek, pedagógusoknak, nagyszülőknek egyaránt.  0–2 év: Hangok, ritmusok, képek világaA legkisebbek számára a mese még inkább közös élmény, mint történet. Ebben az életkorban a ritmus, a hangzás, az ismétlődés a fontos – a tartalom csak másodlagos. A kisgyermek a hangunkból, mimikánkból tanul, a képekből ismerkedik a világgal. Ajánlott mesék: rövid, r&iac...

A legszebb mesék néha nem a könyvek lapjain kezdődnek, hanem a kanapén, az ágy szélén vagy egy autóút során, amikor valaki csak úgy mesélni kezd: „Egyszer volt, hol nem volt…” És a legjobb történetek gyakran ott születnek, ahol a gyerek és a felnőtt együtt szövi a szavakat. Korábbi cikkünkben arról írtunk, milyen sokat adhat a közös olvasás a szülő-gyerek kapcsolatnak. De mi történik akkor, ha a könyvet letesszük, és saját mesébe kezdünk? Ha közösen találjuk ki a szereplőket, kalandokat, fordulatokat?Itt lép be a képbe a közösségi mesemondás és történetírás varázsa. Mi az a közös mesélés? A közös mesélés lehet bármi, amit együtt alkottok:– Egy esti „fejből mondott” mese, amit felváltva folytattok– Egy rajz alapján kitalált történet– Egy házi „meseíró proj...